Gabesz még az edzőtábor alatt találta ezt a maratont, mely egy 15 részes sorozat első állomása. Gyorsan el is döntöttük még ott, hogy indulunk. Gekko barátommal megbeszéltük, hogy nála alszunk Mosonmagyaróváron péntek este, persze ő ezt nem vette teljesen komolyan :)
Pénteken szokás szerint sikerült "időben" elindulni, este 10-re M'óváron is voltunk. Gyors cigányputri csinálás Gekko lakásában, pizzázás, Torrente nézés. Aludni nem sokat aludtunk. Reggel háromnegyed hatkor kelés. A navigációban keresem Szlovákiát, mint úticélt...nem találom, sajnos a letöltött Európa térképben valahogy nem volt benne. :D Akkor ez nem volt olyan vicces, mert nem vettünk szlovák autópályamatricát, így Pozsonyban kavarognunk kellett egy kicsit, míg megtaláltuk a helyes irányt, mert ugye csak az autópályák vannak kitáblázva. Szerencsére Szentgyörgy (Svaty Jur) kb. 2 percre van Pozsonytól. Azért nem igazán sikerült időben odaérni, így a nevezés, bringaösszerakás, és öltözködés után már csak 10-15 percünk maradt a rajtig, amit arra használtunk fel, hogy megtaláljuk, hol is van az. Nem a sportpályán volt, ahova beérkeztünk, hanem a falucska főterén. De sebaj, legalább nem volt idő izgulni, szinte egyből indultunk is.
A pálya tulajdonképpen két körből állt, plussz kiegészítéssel az elején és a végén.
Az elején próbáltam nem bekezdeni, mert idén edzéseken azt vettem észre, hogy két óra körül kezdek elfogyni. Furcsálltam, hogy Gabesz végig látótávolságban volt, de annak tudtam be, hogy ő sem akart bekezdeni. Az egyik betonos felfelén még fel is kapaszkodtam arra a 3asra, amiben ő is tekert. Miután letértünk erről a betonosról kezdtük megtapasztalni az előző egy hét esőzésének eredményét. Pocsolyák mindenhol, mély sár, patakátkelések. Nem úsztuk meg szárazon, nagyon nem. Az első kör közepe táján, olyan másfél óránál kezdtem érezni, hogy mintha fogyna az erőm. A második kör elejére Gabesz el is lépett, bár még egyszer láttam.
Ebben a körben kezdtem újra magamra találni, sikerült is megfogni egy hármas bolyt, majd le is szakítottam őket. Aztán egyszercsak előkerültek a rövidtávosok. Úgy emlékeztem, hogy ők 11-kor indulnak (mi 9-kor rajtoltunk), így nem vertük volna hátban őket, de sajnos 10 órakor startoltak. Sikerült elég sok embert utolérni, itt a szlovákoknál a rövidtávosok nagy része tényleg hobbista, ami nem baj, csak nem beszélem a nyelvüket, és sajnos az angolra nem mindig reagáltak megfelelően.
Valószínüleg azért jó hatással volt rám az, hogy mindig volt kit leszedni, így a második kört csak 3 perccel tettem meg lassabban, mint az elsőt. A végére betettek még egy mászást, ami nem esett már valami jól a lábaimnak, és az uccsó sík szakaszon is befújt a szél. Célban kivetítőn egyből láthattam, hogy a 9. helyen értem célba, aminek örültem. Megtaláltam Gábort, nem sokkal ért be előttem. Csodálkoztam rajta, de mint később kiderült kezdeti megfázás stádiumában volt, amire még rásegítettek a hidegvizes patakátkelések is.
A kocsinál "megfürödtünk" egy-egy palack ásványvízből. Anyu úgyis mindig örül a "tiszta" törölküzőknek. A bringamosónál nem vártuk ki a sorunkat, beszórtuk koszosan a bringákat. Visszasétáltunk a célterületre, megnéztük papíron is az eredményeket, itt kedvezőbb képet kaptunk, mert Gabben 5. én pedig 6. helyen értem célba. Egész jó kis eredmény, bár hozzá kell tenni, hogy a sáros pálya sokakat elriasztott az indulástól.
Kaptunk finom tésztát, melyet jóízűen elfogyasztottunk. Egy fél percet még nézelődtünk, majd hazafelé vettük az irányt. Otthon bringapucolás, dögfáradtan ágybaborulás.
Összeségében jó verseny volt, jó szervezés, pályakijelölés is rendben volt, két helyen lehetett eltévedni, de a problémát a második körre már orvosolták.
Tisztálkodás
Gyorsan száradt a sár...
Deviantmtb.hu féle lábfotózás :D
Elég rendesen beleszartak abba a ventillátorba...
